HTML

Indiai asztrológia

A csillagok állásából megismerheted a karmádat, megtudhatod, hogy milyen természettel és képességekkel rendelkezel, milyen élethelyzeteket tartogat számodra a jövő, és hogyan tudsz jobban élni a lehetőségeiddel.

Rovatok

1%

Linkblog

Miner

Feedek

A CSILLAGOK JÁRÁSA VÁLTOZÓ...

2014.11.05. 22:46

shani déva.jpgA SZATURNUSZ, A SZENVEDÉS URA JEGYET VÁLT

2014 november másodikán 14:53-kor a Szaturnusz kilép a Mérleg jegyből, és belép a Skorpió jegybe. A Szaturnusz a szemmel látható bolygók közül a leglassabb mozgású, ezért csak két és fél évenként vált jegyet. Ebből kifolyólag sokaknál jelentős változásokat vetít előre.

A Szaturnusz jelzi a karmánk nehéz aspektusát, az akadályokat, korlátainkat, késleltetést és szenvedéseket. Egy nagy tanító, amely az élet nehézségein keresztül tanít minket. Éppen ezért nem túl népszerű bolygó, de az intelligens emberek nagyon sokat tanulnak ezekből a megpróbáltatásokból, és így képesek előnyükre fordítani a nehéz helyzeteket.

Valójában a Mérleg a legjobb helyzet a Szaturnusz számára, mert ez a tetőzési jegye. Az égitestek a tetőzési jegyükben adják a legtöbb kellemes eredményt, és a legkevesebb kellemetlenséget. A tetőzési jegyükkel szemben van az esési jegy, amelynek hatása pont ellenkező: itt adják a legtöbb kellemetlenséget és a szinte semmi jó hatást. Az esésen kívül az ellenséges jegy is rossz helyzetnek számít, és a Szaturnusz a Skorpióban ellenséges jegyben van. Tehát a Szaturnusz nagyon is jól érezte magát a Mérlegben, de a következő jegy, a Skorpió nem jó helyzet neki, itt sokkal több gondot tud okozni. Az, hogy a nehézségek milyen formában nyilvánulnak meg, az egyes emberek születéskori állásain múlik.

Szaturnusz.jpgA Szaturnusz akkor hozza a legtöbb megpróbáltatást, amikor áthalad a születési holdjegyünk és a vele szomszédos két jegy felett. Ezt az időszakot nevezik Szade-szatínak, ami az élet hét legnehezebb éve. Ilyenkor minden törekvésünk nehezítve és késleltetve van, az elménk szenvedést és magányt él át, és az egészségünk is sokkal érzékenyebb. Ez az időszak nem kedvez az anyagias ambíciók beteljesítésének, ugyanakkor támogatja a lelki gyakorlatokban való elmélyedést és a belső megtisztulást. Aki ilyen dolgokkal foglalkozik, az kevesebbet él át a szenvedésekből.

Akiknek a Hold születéskor a Szűz jegyben állt, azoknak a Szade-szatí most véget ér, és ez örömteli dolog. Akiknek a Mérleg jegyben állt, azoknak a Szaturnusz mozgása mostantól távolodik a Holdtól, és ezért könnyebbséget hoz. Akiknek viszont a Skorpióban vagy a Nyilasban állt, azoknak nehezebb időszak következik.

Természetesen sok más egyedi hatás is lehetséges, a születési horoszkóp egyéni állásaitól függően, de ezeket most nem áll módomban kielemezni. A holdjegyek természetesen a keleti horoszkóp, vagyis sziderikus számítás szerint értendőek.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: asztrológia india horoszkóp sors karma indiai asztrológia dzsjotish dzsjotis dzsjótis Szade szatí

LÁTSZAT-BÖLCSESSÉG: AZ ÚT A FONTOS, NEM A CÉL

2014.02.01. 18:44

Sokszor halljuk manapság azt mondást, miszerint nem a cél a fontos, hanem a folyamat vagy az út. Ez egyike azon manapság divatos szólamoknak, amelyeket úton-útfélen hallhatunk. Számomra kezdettől fogva nagy ostobaságnak tűnt, valami olyasminek, mintha az emberek egy rég elfelejtett bölcsességet idézgetnének anélkül, hogy értenék annak a valódi jelentését. Ráadásul a megértés hiányában még a szavakat is rosszul fűzik össze, amitől a mondat teljes mértékben értelmetlenné válik. A helyes és helytelen cselekvés témaköre szorosan kapcsolódik karma törvényéhez és a védikus asztrológiához, ezért fontosnak tartom tisztázni az alapfogalmakat a Védák nézőpontjából.

A védikus bölcsesség szerint a cselekvésben a cél, pontosabban a jól megválasztott cél igenis nagyon fontos. Az eredmény az, amihez nem szabad túlságosan ragaszkodni. A célt és az eredményt meg kell különböztetnünk egymástól. A tetteink eredményeit senki nem képes előre garantálni, mert ez rajtunk kívül álló okoktól is függ. A cél viszont nélkülözhetetlen, mert az ember értelmes lény, akinek célra van szüksége, hogy kibontakoztassa az életében rejlő legjobb lehetőségeket.  A cél közvetlenül a legfontosabb értékeinkből következik, irányt mutat a számunkra, és értelmet ad a létezésünknek. Méltó cél nélkül az ember hasztalanul bolyong a világban, nem találva helyét és rendeltetését. Sajnos az emberek többségére a gyümölcsöző életfelfogás jellemző, és ezért számukra a cél nem több, mint valamilyen kézzelfogható eredmény, amit a jövőbeli boldogság reményében meg akarnak szerezni maguknak.

A védikus bölcselet szerint az igazi cél azonban sokkal több valamilyen eredmény megszerzésénél. Az értelmes ember természeténél fogva érdeklődik az élete célja és értelme felől. Az ember először megérti az életcél fontosságát, aztán elkezd kutatni utána, majd miután rátalált, hozzá igazítja az életét, hogy ez által egy magasabb rend harmóniájának részévé válhasson, és ez által beteljesedhessen az élete. Ez a felfogás leginkább a régi hagyományos társadalmakra jellemző, amelyekben az emberek parányinak érzik magukat a természet erőivel, Istennel vagy az istenekkel szemben, ezért természetes számukra, hogy egy szerény és alkalmazkodó életformát kövessenek, amelyet a magasabb erők vagy tekintélyek által kinyilvánított cél szolgálata nemesít és emel fel. Az ilyen emberek mélyen bíznak a nagy személyiségek iránymutatásában és vezetésében. Úgy tekintik, hogy a létezésünk ajándék, ezért a létezésünk értelméről szóló tudást is felülről kapjuk.

Az ilyen nézetek persze nem tetszenek az olyan embereknek, akik a teljes és mindenféle korlátoktól mentes szabadságban - vagyis a szabados és önkényes életben - keresik a beteljesülést. A felvilágosodásnak címkézett korszak nézeteinek követői arra törekedtek, hogy a hagyományos nézeteket, értékeket és életformát megsemmisítsék. Sajnos eléggé eredményesen tették ezt, a hagyományos kultúra és életmód az egész világon pusztulóban van.

Felmerülhet a kérdés, hogy mit jelentsen az, hogy nem szabad túlságosan ragaszkodni az eredményhez? Amikor az ember valóban nemes és méltó célért hoz áldozatokat, az mindenképpen nemes és értékes tett, még akkor is, ha a törekvés közvetlenül nem jár kézzelfogható eredménnyel. Hosszú távon az ilyen törekvés mindenképpen eredményes, mert hozzájárul a lélek megtisztulásához és felemelkedéséhez. Ezzel szemben az önző és kicsinyes célokért végzett tettek még akkor is kudarcnak tekinthetők, ha anyagi szempontból nagyon sikeresek. Az ilyen eredmények megszerzése és birtoklása csak még mélyebbre rántja az illetőt az egoizmus mocsarába, ami hosszútávon további súlyos hibákhoz és bukáshoz vezet.

A cselekvő érdekénél magasabb célért hozott áldozatok olyan fontosak, hogy még akkor is értékessé teszik a törekvést, ha az valamilyen okból befejezetlen marad, vagy ha még az is kétséges, hogy elérhető-e valaha? Ezzel szemben a cél nélküli törekvés sehova nem vezet. Lehet, hogy ha össze akarjuk hasonlítani a kettőt, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az út fontosabb a célnál, de az út helyes cél nélkül értelmetlenné és haszontalanná válna, ezért végső soron mind a kettő nagyon fontos, és elválaszthatatlanok egymástól. Mindenesetre amíg nincsen meg a cél, addig az út lényege is a cél keresése.

Ha céltalannak érzed az életedet, akkor itt az idő, hogy elkezd a keresést. Ne hallgass azokra a hangokra, amelyek azt mondják, hogy nincsen igazság, vagy ha van is, nem lehet elérni. Az ember egyik legkiválóbb képessége az értelme, amit nem szabad kishitűen veszni hagyni azáltal, hogy csupán hétköznapi és kicsinyes célok elérése érdekében használjuk. Kövesd azt a forrást, amelyikben a legjobban bízol. A legjobb forrás, amit az élet értelme utáni kutatáshoz ajánlhatok, India ősi védikus irodalma, különösen a Bhagavad-Gítá, amely minden bölcsesség esszenciáját tartalmazza.

Sokszor halljuk manapság azt mondást, miszerint nem a cél a fontos, hanem a folyamat vagy az út. Ez egyike azon manapság divatos szólamoknak, amelyeket úton-útfélen hallhatunk. Számomra kezdettől fogva nagy ostobaságnak tűnt, valami olyasminek, mintha az emberek egy rég elfelejtett bölcsességet idézgetnének anélkül, hogy értenék annak a valódi jelentését. Ráadásul a megértés hiányában még a szavakat is rosszul fűzik össze, amitől a mondat teljes mértékben értelmetlenné válik. A helyes és helytelen cselekvés témaköre szorosan kapcsolódik karma törvényéhez és a védikus asztrológiához, ezért fontosnak tartom tisztázni az alapfogalmakat a Védák nézőpontjából.

A védikus bölcsesség szerint a cselekvésben a helyes és méltó cél igenis nagyon fontos. Az eredmény az, amihez nem szabad túlságosan ragaszkodni. A célt és az eredményt meg kell különböztetnünk egymástól. A tetteink eredményeit senki nem képes előre garantálni, mert ez rajtunk kívül álló okoktól is függ. A cél viszont nélkülözhetetlen, mert az ember értelmes lény, akinek célra van szüksége, hogy kibontakoztassa az életében rejlő legjobb lehetőségeket.  A cél közvetlenül a legfontosabb értékeinkből következik, irányt mutat a számunkra, és értelmet ad a létezésünknek. Méltó cél nélkül az ember hasztalanul bolyong a világban, nem találva helyét és rendeltetését. Sajnos az emberek többségére a gyümölcsöző életfelfogás jellemző, és ezért számukra a cél nem több, mint valamilyen kézzelfogható eredmény, amit a jövőbeli boldogság reményében meg akarnak szerezni maguknak.

A védikus bölcselet szerint az igazi cél azonban sokkal több valamilyen eredmény megszerzésénél. Az értelmes ember természeténél fogva érdeklődik az élete célja és értelme felől. Az ember először megérti az életcél fontosságát, aztán elkezd kutatni utána, majd miután rátalált, hozzá igazítja az életét, hogy ez által egy magasabb rend harmóniájának részévé válhasson, és ez által beteljesedhessen az élete. Ez a felfogás leginkább a régi hagyományos társadalmakra jellemző, amelyekben az emberek parányinak érzik magukat a természet erőivel, Istennel vagy az istenekkel szemben, ezért természetes számukra, hogy egy szerény és alkalmazkodó életformát kövessenek, amelyet a magasabb erők vagy tekintélyek által kinyilvánított cél szolgálata nemesít és emel fel. Az ilyen emberek mélyen bíznak a nagy személyiségek iránymutatásában és vezetésében. Úgy tekintik, hogy a létezésünk ajándék, ezért a létezésünk értelméről szóló tudást is felülről kapjuk.

Az ilyen nézetek persze nem tetszenek az olyan embereknek, akik a teljes és mindenféle korlátoktól mentes szabadságban - vagyis a szabados és önkényes életben - keresik a beteljesülést. A felvilágosodásnak címkézett korszak nézeteinek követői arra törekedtek, hogy a hagyományos nézeteket, értékeket és életformát megsemmisítsék. Sajnos eléggé eredményesen tették ezt, a hagyományos kultúra és életmód az egész világon pusztulóban van.

Felmerülhet a kérdés, hogy mit jelentsen az, hogy nem szabad túlságosan ragaszkodni az eredményhez? Amikor az ember valóban nemes és méltó célért hoz áldozatokat, az mindenképpen nemes és értékes tett, még akkor is, ha a törekvés nem jár kézzelfogható eredménnyel. Lelki értelemben véve, az ilyen törekvés mindenképpen eredményes, mert hozzájárul a lélek megtisztulásához és felemelkedéséhez. Ezzel szemben az önző és kicsinyes célokért végzett tettek még akkor is kudarcnak tekinthetők, ha anyagi szempontból nagyon sikeresek. Az ilyen eredmények megszerzése és birtoklása csak még mélyebbre rántja az illetőt az egoizmus mocsarába, ami hosszútávon további súlyos hibákhoz és bukáshoz vezet.

A cselekvő érdekénél magasabb célért hozott áldozatok olyan fontosak, hogy még akkor is értékessé teszik a törekvést, ha az valamilyen okból befejezetlen marad, vagy ha még az is kétséges, hogy elérhető-e valaha? Ezzel szemben a cél nélküli törekvés sehova nem vezet. Ha még nem találtad meg életed végső célját és vezérelveit, akkor itt az idő, hogy elkezd a keresést. Ne hallgass azokra a hangokra, amelyek azt mondják, hogy nincsen igazság, vagy ha van is, nem lehet elérni. Az ember egyik legkiválóbb képessége az értelme, amit nem szabad kishitűen veszni hagyni azáltal, hogy csupán hétköznapi és kicsinyes célok elérése érdekében használjuk. Kövesd azt a forrást, amelyikben a legjobban bízol. A legjobb forrás, amit az élet értelme utáni kutatáshoz ajánlhatok, India ősi védikus irodalma, különösen a Bhagavad-Gítá, amely minden bölcsesség esszenciáját tartalmazza.

Szólj hozzá!

A NAPI BOLYGÓÁLLÁSOKRÓL

2013.05.27. 23:34

bölcs.jpg

Elég régen írtam már bejegyzést, de most újra jelentkezem! Az utóbbi évben rengeteg más dolgom volt, ami háttérbe szorította a blog írást. A napi bolygóállásokat sem nagyon nézegettem, ezért újra rá kellett jönnöm, hogy az asztrológiára hagyatkozni milyen hasznos dolog. Általában annak ellenére, hogy asztrológus vagyok, nem nagyon érdekelt, hogy a mindennapjaimat a csillagok állásához igazítsam.

Most is az a meggyőződésem, hogy a hosszú távú előrejelzések fontosabbak a napi csillagzatnál, és a sok részletben könnyen elveszik az ember, ami aztán oda vezethet, hogy a leglényegesebb dolgokat nem veszi észre. Ugyanakkor időről-időre történnek velem olyan váratlan események, amelyek felhívják a figyelmemet a napi állásokról való tudatosság hasznosságára. Az ilyen események után kíváncsiságból meg szoktam nézni a horoszkóp aktuális állását, és rendszeresen szembesülnöm kell azzal, hogy a horoszkóp figyelembevételével felkészülhettem volna az adott helyzetre, és ezzel jelentős idő- és energiapocsékolást, valamint kellemetlenségeket kerülhettem volna el.

Ezért a közelmúltban önkritikát gyakoroltam, és elhatároztam, hogy tanulni fogok az ilyen esetekből, és változtatok a szokásaimon. Nem fogok abszolút mindent a csillagok állásának alárendelni, de figyelemmel fogom kísérni a helyzetet, és szükséges esetekben módosítom a terveimet. Ezt ajánlom mindenki másnak is! Ami ilyenkor a leginkább fontos, az a védikus holdnaptár(pancsánga) és a bolygók aktuális együttállásai, különös tekintettel a Hold helyzetére. Vannak időnként olyan napok, amelyek kiemelten kedvezőnek vagy károsnak számítanak. A kedvező napok nagyon jó lehetőséget biztosítanak az életünkben kiemelten fontos dolgok és kapcsolatok fejlesztéséhez, a káros napokat pedig a fontosabb dolgokban ajánlott elkerülni. Ez ilyen egyszerű.

A védikus asztrológia tudománya segít bennünket abban, hogy jobban tudjuk menedzselni az életünket, és el tudjuk érni a céljainkat. Nem az élet vezérfonala, de egy nagyon hasznos segítség. Nem szükséges, hogy mindent a csillagok állásának rendeljünk alá, de vegyük figyelembe azok hatását, és egy idő múlva látni fogjuk, hogy ez a javunkra válik. Ehhez a gyakorlatban semmi másra nincsen szükség, mint egy jó védikus holdnaptárra. Ha tudunk olyan képzett asztrológusról, aki a blogjában rendszeresen tudósít minket a csillagok aktuális hatásáról, az is megfelel. Ha valaki egy jó védikus holdnaptárat szeretne, keressen meg engem, ebben is szívesen segítek!

A jelenlegi helyzetről tudni kell, hogy a holnapi nap különösen kedvezőtlen(május 28., kedd), vagy legalábbis csak olyan tetteket támogatna, amelyeket jóravaló ember messze elkerül. Fontos kapcsolatokat ne kezdjünk ezen a napon, és más fontos törekvéseket se kezdjünk el! A holnapi nap háromszorosan is agresszív természetű, ezért a jámbor és előnyös karmát eredményező törekvéseknek nem kedvez. A bűnözők biztosan örülnének neki, de nekik se ajánljuk, mert a bűnözés rossz karmát eredményez, ezért előbb-utóbb úgyis rosszul járnak.

Tisztelettel:

Nagy Attila, asztrológus.

Telefon: 06 30 322 23 85

.

Szólj hozzá!

MILYEN NÉZETEKET VALLOTT SZÓKRATÉSZ A JÓSLÁSRÓL?

2012.07.05. 21:03

Ez a bejegyzés egy részlet lesz Xenophón: 'Emlékeim Szókratészról' című könyvéből.Azért teszem közzé, mert nagyon hasznosnak tartom a különböző ősi kultúrák és bölcsek véleményének megismerését. Ezentúl olyen jó tanácsokat is olvashatunk benne, amelyek minden, az asztrológia iránt érdeklődő ember számára hasznosak.

A barátaival pedig a következőképpen viselkedett. Ügyes-bajos dolgaikban azt tanácsolta nekik, amit nézete szerint a leghasznosabb volt megtenni. Amiben viszont bizonytalan volt, milyen eredményre vezethet, abban az ügyben jóslatért küldött, döntse el az, hogy mi a teendő. Azt mondta, hogy azok, akik helyesen akarják irányítani gazdaságukat vagy az államot, jóslatra szorulnak. Az ács, a kovács, a földműves mesterségének, az emberek vezetésének vagy mindezek elméletének - a számolásnak, a gazdálkodásnak vagy a hadvezetésnek -, vagyis minden ilyesféle tudásnak az elsajátítása megadatott az emberi elmének, de úgy vélte, hogy az istenek még e tudás leglényegesebb elemeit is megtartották maguknak, s azokat az emberek még csak nem is sejtik. Mert aki a szántóföldet szépen bevetette, nem tudja, ki fogja learatni, aki szépen felépítette házát, nem tudja, ki fog benne lakni, a hadvezér nem veheti biztosra, hogy használ-e a hadjáratával, a politikus nem látja előre, hogy használ-e államának az ő kormányzása, aki szép nőt vesz feleségül, hogy boldogan éljen vele, nem tudhatja, nem miatta fog-e bánkódni, aki az állam hatalmasaival kerül rokonságba, nem tudhatja, nem miattuk űzik-e el hazájából. Azokat, akik szerint e kérdések egyike sem isteni természetű, hanem valamennyi az emberi értelemtől függ, démoni elvakultságban szenvedőnek nevezte, mint ahogy azokat is, akik olyan ügyben kértek jóslatot, amelyben az istenek megadták az emberek számára a megítélés képességét, mintha csak azt kérdezné valaki, hogy kocsihajtásban járatos embert vagy hozzá nem értőt alkalmazzon-e fogatához, kormányzásban járatost fogadjon-e föl hajójára vagy járatlant, vagy egyáltalán olyasvalamit kérdezne, amit számolással, méréssel vagy mérlegeléssel eldönthet. Az istenekhez ilyen kérdésekkel fordulókat az isteni rend megsértőinek tartotta. Azt mondta, hogy mindazt, aminek létrehozását tanuláshoz kötötték az istenek, meg kell tanulni, ami viszont nem világos az emberek számára, arról meg kell próbálni jóslatok útján kikérni az istenek véleményét. Mert az istenek kinyilatkoztatást adnak azoknak, akiket kegyükben részesítenek.

Szólj hozzá!

Címkék: asztrológia sors gondviselés jóslás értelem végzet indiai asztrológia Szókratész Dzsjótis

RÉSZLETES NASA FELVÉTEL A VÉNUSZ-NAP EGYÜTTÁLLÁSRÓL

2012.06.08. 11:21

A Vénusz-Nap együttállás a védikus(indiai) asztrológiában nem számít kedvező eseménynek. A bolygók akkora legfényesebbek, amikor a lehető legtávolabb, éppen szemben állnak a Nappal. Amikor együtt állnak vele, akkor vannak a legközelebb, és ilyenkor a Nap fénye teljesen elnyomja a saját sugárzásukat, 'elégeti őket'. Ennek megfelelően bolygóhoz tartozó analógiákban is káros hatás jelentkezik. A Vénusz a nők, a szerelem, a művészetek és zene bolygója, ezért az együttállás károsan hatott ezeken a területeken.

A NASA nagy felbontású felvétele az eseményről rendkívül látványosra sikeredett:

http://www.youtube.com/watch?v=4Z9rM8ChTjY&feature=b-mv

 

Szólj hozzá!

Címkék: nap asztrológia szerelem vénusz művészet indiai asztrológia védikus asztrológia dzsjótis együttállás vénusz nap